Ez a ma 1300 lelket számláló település is kivette részét a II. világháború borzalmaiból. A falu Váctól 12 km-re keletre fekszik a Cserhát lábánál. A községet minden irányból az átlagostól eltérő ,meredek dombok határolják és egy bővizű patak is csörgedezik mellette. A jó adottságok miatt már a honfoglalás idelyén is lakott terület volt, több értékes régészeti lelet előkerülési helye ( http://www.penc.hu/ ).
A meredek dombok stratégiailag jó lehetőséget adtak a védelmi vonlak kialakításához a világháború alatt. A lövészárkokat főként a lakossággal, munkaszolgálatosokkal és leventékkel ásatták meg a település körül 1944 novemberében.
A német, Feldherrnhalle páncélgránátos hadosztály egységei 1944 december elején vették be magukat a településre. A lakossággal nem alakult ki baráti viszony, mivel az akkor már rendkívül nélkülöző helyiket a Feldherrnhalle rekvirálásai érzékenyen érintették (1). A faluban a katonákat egy-egy házba szállásolták el, lőszerraktárukat a mai szeszfőzde közelében alakították ki. A keszegi elágazásnál található kastélyban pedig az ellátó-alakulat kapott helyet. A front 1944. december 6-án érkezett meg. Aznap délelőtt egy lovaskatona érkezett a faluba és jelentette, hogy a szovjet alakulatok áttörtek, néhány kilométerre vannak. A németeket váratlanul érte a hír. Erre abból következetetek, hogy a már említett kastély udvarára a több mázsa kovászt borítottak(Jakus Lajos helytörténész információi alapján). A faluból a rohamléptekben történő csomagolás után 30-50 szekérnyi hadfelszerelés indult meg Keszeg irányába. A lőszerraktár pedig felgyújtásra került. A menekülő alakulatnak az időjárás viszontagságaival is meg kellett küzdenie, mert a decemberi átlagtól eltérően sem hó, sem fagy nem volt. Az utak sárosak, nehezen járhatóak voltak. Ez a körülmény volt okozója annak a ténynek, hogy a szekérkaraván lassan haladt és az utolsó 10-15 szekérre már a faluba beérkező szovjetek tüzet nyitottak. ( a településre történő behatolást egy páncéltörő ágyú tüzével próbálták meg megakadályozni.
A Csővár felől érkező, élen haladó harckocsit azzal kilőtték. A harckocsiból egy katonának sikerült kiugrania, aki a közelben lévő házból kiparancsolta a lakókat és sokkos állapotban üvöltözte "nézzétek mit tettetek a bajtársaimmal" (2).
A Keszeg irányába menekülő, domboldalon ragat szekerek hadianyagot, tábori színház kellékeket, és a katolikus tábori lelkész misézéshez szükséges kellékeit szállította. A felszerelés mellett legalább egy sebesült német katonát is hárahagytak, aki súlyos sérülései miatt már menthetetlen volt, a katonát a domboldalban hantolták el, a kilencvenes évek második felében az exhumálást követően Budaörsön helyezték végső nyugalomra (3).
A december 6-án jelentős számú gyalogsággal, harckocsival és kozák lovassággal megérkezett szovjetek(5. gd. hk. hdt.) (4), december 7-én nyugati irányba megindított gyors előretörését a település határában beásott német alakulat akadályozta meg. Észak felé azonban zavartalanul vonulhatott előre a 9. gd. g. hdt. (5).
Az 5. gd. hk. hdt. ellen vívott ütközet után a FHH hat kilőtt szovjet harckocsit jelentett dec. 7-én és újabb hármat 8-án reggel(6) .
A harckocsikat Penctől nyugatra egy szűk völgyben lőtték ki. Az élen haladó aknára futott a többit a közelből páncéltörő ágyúval és kézi péncéltörő fegyverekkel semmisítették meg (7). A harckocsikat támogató gyalogságra több géppuskából, golyószóróból nyitottak tüzet. A településre visszahúzódó szovjeteket aknavatővel is lőtték. A szovjetek a szemközti domboldalokon kialakított állásaikból viszonozták a tüzet, jelentős aknavatő támogatással.
Közben a 9. gd. g. hdt folytatta előrenyomulását Keszeg- Ősagárd irányába,135 db (főleg M4A2, vagyis Sherman) harckocsival.
Képek kattintással:
( http://www.hadakutjan.hu/fegyverek_sherman.php ) ( http://commons.wikimedia.org/wiki/File:M4a2_cfb_borden_2.JPG )
A feltartóztatott 5. gd. hk. hdt. átkaroló hadműveletbe kezdett és Kosd irányából próbálta bekeríteni (Kosd előtt kisebb páncélos ütközet is kerekedett ebből) a Pencen tartózkodó németeket, feltehetően ennek okán a németek kiürítették ottani állásaikat (8). Visszaemlékezések alapján feltételezhető, hogy nem csak csővár, hanem a Szóri-völgy irányából is törtek előre szovjet alakulatok Vác irányába. Pencen december 8-án már nem voltak harcok a szovjet erők a kastélyokban kórházakat rendeztek be, azonban Ipolyság felé vonuló erők közül több is áthaladt a településen. A fentiek mellet még érdemes megemlíteni, hogy Lengyelország német megszállása után egy menekült lengyel család is otthonra talált a faluban.
(1)- (2) Balázsovits J. , penci lakos visszaemlékezése alapján
(3) Fehér Tibor , keszegi lakos visszaemlékezése alapján
(4-5-6-8) Dr. Számvéber Norbert információi alapján
(7) Jakus Lajos, Penc története
A fentieket talán Balázsovits úr gondolata jellemzi legjobban:
"Éltünk rosszul, meg még rosszabbul!"
A meredek dombok stratégiailag jó lehetőséget adtak a védelmi vonlak kialakításához a világháború alatt. A lövészárkokat főként a lakossággal, munkaszolgálatosokkal és leventékkel ásatták meg a település körül 1944 novemberében.
A német, Feldherrnhalle páncélgránátos hadosztály egységei 1944 december elején vették be magukat a településre. A lakossággal nem alakult ki baráti viszony, mivel az akkor már rendkívül nélkülöző helyiket a Feldherrnhalle rekvirálásai érzékenyen érintették (1). A faluban a katonákat egy-egy házba szállásolták el, lőszerraktárukat a mai szeszfőzde közelében alakították ki. A keszegi elágazásnál található kastélyban pedig az ellátó-alakulat kapott helyet. A front 1944. december 6-án érkezett meg. Aznap délelőtt egy lovaskatona érkezett a faluba és jelentette, hogy a szovjet alakulatok áttörtek, néhány kilométerre vannak. A németeket váratlanul érte a hír. Erre abból következetetek, hogy a már említett kastély udvarára a több mázsa kovászt borítottak(Jakus Lajos helytörténész információi alapján). A faluból a rohamléptekben történő csomagolás után 30-50 szekérnyi hadfelszerelés indult meg Keszeg irányába. A lőszerraktár pedig felgyújtásra került. A menekülő alakulatnak az időjárás viszontagságaival is meg kellett küzdenie, mert a decemberi átlagtól eltérően sem hó, sem fagy nem volt. Az utak sárosak, nehezen járhatóak voltak. Ez a körülmény volt okozója annak a ténynek, hogy a szekérkaraván lassan haladt és az utolsó 10-15 szekérre már a faluba beérkező szovjetek tüzet nyitottak. ( a településre történő behatolást egy páncéltörő ágyú tüzével próbálták meg megakadályozni.
A Csővár felől érkező, élen haladó harckocsit azzal kilőtték. A harckocsiból egy katonának sikerült kiugrania, aki a közelben lévő házból kiparancsolta a lakókat és sokkos állapotban üvöltözte "nézzétek mit tettetek a bajtársaimmal" (2).
A Keszeg irányába menekülő, domboldalon ragat szekerek hadianyagot, tábori színház kellékeket, és a katolikus tábori lelkész misézéshez szükséges kellékeit szállította. A felszerelés mellett legalább egy sebesült német katonát is hárahagytak, aki súlyos sérülései miatt már menthetetlen volt, a katonát a domboldalban hantolták el, a kilencvenes évek második felében az exhumálást követően Budaörsön helyezték végső nyugalomra (3).
A december 6-án jelentős számú gyalogsággal, harckocsival és kozák lovassággal megérkezett szovjetek(5. gd. hk. hdt.) (4), december 7-én nyugati irányba megindított gyors előretörését a település határában beásott német alakulat akadályozta meg. Észak felé azonban zavartalanul vonulhatott előre a 9. gd. g. hdt. (5).
Az 5. gd. hk. hdt. ellen vívott ütközet után a FHH hat kilőtt szovjet harckocsit jelentett dec. 7-én és újabb hármat 8-án reggel(6) .
A harckocsikat Penctől nyugatra egy szűk völgyben lőtték ki. Az élen haladó aknára futott a többit a közelből páncéltörő ágyúval és kézi péncéltörő fegyverekkel semmisítették meg (7). A harckocsikat támogató gyalogságra több géppuskából, golyószóróból nyitottak tüzet. A településre visszahúzódó szovjeteket aknavatővel is lőtték. A szovjetek a szemközti domboldalokon kialakított állásaikból viszonozták a tüzet, jelentős aknavatő támogatással.
Közben a 9. gd. g. hdt folytatta előrenyomulását Keszeg- Ősagárd irányába,135 db (főleg M4A2, vagyis Sherman) harckocsival.
Képek kattintással:
( http://www.hadakutjan.hu/fegyverek_sherman.php ) ( http://commons.wikimedia.org/wiki/File:M4a2_cfb_borden_2.JPG )
A feltartóztatott 5. gd. hk. hdt. átkaroló hadműveletbe kezdett és Kosd irányából próbálta bekeríteni (Kosd előtt kisebb páncélos ütközet is kerekedett ebből) a Pencen tartózkodó németeket, feltehetően ennek okán a németek kiürítették ottani állásaikat (8). Visszaemlékezések alapján feltételezhető, hogy nem csak csővár, hanem a Szóri-völgy irányából is törtek előre szovjet alakulatok Vác irányába. Pencen december 8-án már nem voltak harcok a szovjet erők a kastélyokban kórházakat rendeztek be, azonban Ipolyság felé vonuló erők közül több is áthaladt a településen. A fentiek mellet még érdemes megemlíteni, hogy Lengyelország német megszállása után egy menekült lengyel család is otthonra talált a faluban.
(1)- (2) Balázsovits J. , penci lakos visszaemlékezése alapján
(3) Fehér Tibor , keszegi lakos visszaemlékezése alapján
(4-5-6-8) Dr. Számvéber Norbert információi alapján
(7) Jakus Lajos, Penc története
A fentieket talán Balázsovits úr gondolata jellemzi legjobban:
"Éltünk rosszul, meg még rosszabbul!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése