2009. augusztus 30., vasárnap

Szeptember elsejére

Eltelt hetven év 1939. szeptember elseje óta. Remélhetőleg soha többé nem ismétlődik meg még csupán ahhoz hasonlatos sem. Én néhány olyan mondattal, gondolattal emlékeznék, melyeket Rusvay Tibor Vadak a vetésben című kitűnő könyvéből emelek ki.

A könyvek és filmek többsége azokat a pillanatokat eleveníti fel, melyekben dörögnek a fegyverek, csörögnek a tankok, visítanak a repülők, és általában szenvedés nélkül halnak, vagy győznek a katonák. Hát... akkoriban kicsit másképp zajlottak a dolgok, nem csupán a harctéren nélkülöztek és éltek át borzalmakat, hanem az elfeledett hátországok lakói is. Rusvay Tibor könyvének egy részéből megismerhetővé válik számunkra a magyar társadalom helyzetképe a világháború előtti, alatti és utáni intervallumban.

-Milyen is volt társadalmunk a 30-as évek idején? Érdekes és talán kicsit skrizofén, de azt ,hogy kettős, azt nyugodtan állíthatjuk. A 30-as évek végén a munkanélküliség minimális szintre csökkent, a jelentős beruházások és termelések okán (pl.: Győri Program). Az akkori középosztály Imrédy Béla miniszterelnököt támogatta, aki antiszemita volt,de ugyanakkor ellenfélként tekintett a nyilasokra és a kommunistákra is. Miniszterelnöksége alatt Szálasit 3 év börtönre ítélik. Imrédy ellenezte a Weiss Manfréd gyár SS általi kisajátítását, de ugyanakkor szorgalmazta a "zsidó kérdés" rendezését. E kettősség mellett az ország vezetése az ifjúságra és az oktatásra sem fordított kellő figyelmet. Így fordulhatott elő, hogy a tanítás, a nevelés félművelt, műveletlen (többségében) leventeoktatók kezében öszpontosult.

Talán sokak előtt ismertek a leventetörténetek, valami zagyva gondolat és a még zagyvább hitlerjugend mintájára katonásdit játszottak felnőtt irányítással, gyerekek. Egy-egy kihágást, amit ma még gyerekcsínynek sem neveznénk, kíméletlenül megtorolták. Így történt egy lógáson (leventeoktatásról) kapott leventével is, akinek tettéért egy tóparton felállított bódéban kellett reggeltől estig étlen-szomjan kibírnia a 30 fok feletti hőmérsékletet mindenféle szellőzés nélkül. Vagy kiemelhetném a szovjet harckocsik ellen vezényelt 14-16 éves (kölyök) leventék sok-sok esetben előfordult történetét. (pl.: Rózsás János: Keserű ifjúság, éltető reménység) (1)

Az ember elmereng azon, hogy vajon mi adhatta a táptalajt, melyhez aktívan kapcsolódott a német eszmeiség rokonszenve?

- A trianoni döntésekből keletkező társadalmi, érzelmi feltöltődés.

- A boslsevizmus, a Szovjetunió ellen irányuló felerősödött ellenszenv.

- A román, szlovák, szerb összefogás a revízió ellen.

- A sokáig töretlen német hadisikerek.

A háborúba való belépésünk (1941), már rányomja bélyegét a gazdaságra. Bevezetik a jegyrendszert. Kenyeret, zsírt csak jegyre, vagy a feketegazdaságban kaphat az ember, természetesen nem annyit amennyit szeretne, hanem annyit amennyi jut! Két év múlva megjelenik a "húsjegy" is. A heti 3 alkalommal kötelező (!) "hústalan napok" kíséretével. Az eseménynek nagy jelentőséget nem tud be a társadalom, mert húst beszerezni szinte lehetetlen. Ugyanezen évben az ipar egyes részei fejlődésnek indulnak (hadiipar), egyes részei pedig eltűnnek (az import alapanyagok hiánya), ezen okok miatt a gazdaság átrendeződik. Mit érez ebből a társadalom?

Kiszámították, hogy egy embernek havonta: 10dkg zsír,13dkg cukor, 15dkg hús szükséges. Két havonta 75dkg bab, 125dkg z.borsó, 1q burgonya, évente: 2db alsónadrág, 2 db ing, 1 munkaruha, 1 pár bakancs, 1 cipőjavítás, havi 10 dkg mosószappan, napi 25dkg kenyér, heti 75dkg liszt pont megfelelő mennyiség. Tejet 1942 májusától csak a terhes anyák, csecsemők és betegek kaphatnak. 1943 januárjától beszolgáltatási rendszer lép érvénybe (gabona, zsír stb.). A társadalom egy része ekkor elvakultan hisz a németekkel vállalt "csodafegyverekre" alapozott győztes sorsközösségben, (üdvözlik az 1944.03.19-i német megszállást) a társadalom egy szelete pedig reménykedik benne, hogy valahogy majdcsak megússzuk azt a szovjet megszállást, egy töredéke pedik tudomást sem véve a háborúról, éli életét. Így fordulhatott az elő, hogy 1944 karácsonya előtt, mikor már a front a pesti utcákon áll, járnak a körúton a villamosok, sokan a karácsonyi bevásárlásukat intézik.(1)A politikában a "Kállay kettős" azaz a "hintapolitika" nyer teret az óvatos diplomáciával és a teljes szimbiózissal. A Nyilaskeresztes Pártban a belső széthúzás az egyik fő jellemző, ugyanis 1941 -óta 5 (!) pártot tömörít a parlamentben ( Egyesült Magyar Szocialista Párt, Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt, Keresztény Nemzeti Szocialista Párt, Népakarat Pártja). Negyvennégy április 3-ától a felettünk eddig csak átvonuló "szövetséges" bombázók már gyilkos bombákat szórnak. Érdekes, hogy a partraszállás híre nem lesújtja az országat, hanem felvillanyozza: " így majd könnyebb lesz leszámolni Romániával" A sajtó érdekes helyzetbe került, valamelyik ujját mindenképp harapnia kell: kizárólag olyan cikkek jelenhetnek meg, melyek megfelenek a rendszernek, bezárásról szó sem lehet, a sajtószabadság ismeretlen fogalom.

(1) saját információk alapján

Kép forrása:
plezur.freeblog.hu/files/budapest_1945.jpg



2009. augusztus 21., péntek

Légiveszély! Vác!

A lakás kitakarítása és Zsömi kutyám megsétáltatása után, de még a nyelvtanulás előtt foglalkozom kicsit a Vác felett történtekkel.
Két részre bontva foglalkozom a témával, az elsőben a bombázásokról szerzett információimat osztom meg, a másodikban pedig a légitámadások idején lezuhant repülőgépekről beszélgetünk.
Vácon 1944. szeptemberéig teljes volt a nyugalom, annak ellenére, hogy rengeteg gyár és üzem működött akkoriban, köztük a hadiipart erősítő Hengermű és Hüvelygyár. A jövő zenéje még megtudni, hogy ez azonos volt-e a Váci Vasöntödével, ami 50mm-es aknavetőgránát -testeket gyártott alvállalkozóként a Weiss-Manfrédnak, az öntvényeken " V V " jelzés volt látható.(1)
Ezért kicsit furcsállottam is, hogy az első légitámadást a város 1944.09.13-án éli át. Jelentős károk nem keletkeznek.Feltehetően a szovjet légierő próbált meg valamit eltalálni, de akkoriban ez nekik nem nagyon sikerült. A szovjetek ezen napokban bombát szórtak még Tahitótfalura, Gödre is.
A legnagyobb emberveszteséggel járó bombázás 1944.12.05-én 14:00 körül történt. 122db 200kg-os bomba hullott a városra.Ezekből nyolc "döglött" volt.A légitámadás kb. 15 percig tartott. Súlyosan megrongálódott 3 emeltes-, 17db földszintes épület. 30 épület könnyebben sérült.40 család vált hajléktalanná. Sajnos 14 halálos áldozat is volt. Az anyagi kár kb. 10 millió pengő volt. Egy mozdony és egy vasúti kocsi teljesen tönkrement. (2) A gépek déli irányból érkeztek, bombaoldás után pedig észak-kelet felé tűntek el. Valószínűleg angolszász támadás volt. Egyik fő célpontja (49db bombával) a Kodak gyár (hadiüzem) volt, ott találat érte a légoltalmi helyet is, 5 halálos áldozattal.
Másnap, 1944.12.06-án újabb légitámadás volt. A légitámadás során egy fő elhunyt, 1 pedig súlyosan sebesült. Az anyagi kár elérte a 10.000 Pengőt.
A szovjet megszállás (1944.12.08.) után már a német légierőtől kellett rettegnie a magyar civil lakosságnak. Így történt ez a szovjet bevonulás napjának délutánján, mikor a várost gépágyúzta végig egy vadászgép. Hasonlóképpen 1944.12.14-én és 1944.12.24-én is , mikor a német légierő lecsapott a városra.(2) A károkról információm sajnos nincsen, bár ez nem csoda, hiszen akkor még a börtönnel szemközti túlpartról ágyúztak a német-magyar csapatok, gondolom ilyen helyzetben nem volt kedve senkinek kárnaplót felvennie.














-Kodak gyár, későbbi Forte-
(1) Dávid Zsolt inform.
(2) Váci Történelmi Tár
+ Dunakanyar,1975
Kép forrássa: http://archfoto.atspace.com/forte.html

2009. augusztus 20., csütörtök

Nógrádverőce 2.

A már említett veszteséglistában Nógrádverőce is szerepel. Helyszíne egy német egyszemélyes vadászgép kényszerleszállásának. A pilóta megsérül és kórházba szállítják. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a sérülés miatt szállt le, vagy a kényszerleszállás közben sérült-e meg. Mindez szintén 1944.06.27-én. Ezen a napon még Kismaros -Börzsönyliget területén is lezuhan legalább egy (de feltételezhetően több) amerikai bombázó (B-24), bár a csendőrségi jelentés 15+20fő ejtőernyővel való földreszállását említi. (de erre ugye azért mérget nem veszünk) Megjegyezném, hogy a B-24 gépek legénysége altípustól függően 7-10 fő volt. A bombázó(k) zuhanási ideje a csendőrség jelentése alapján 11:00 volt. Felvetődik a kérdés az emberben, hogy mi a csudát kerestek a bombázók ezen kistelepülések felett? -Feltehetően a Duna vonalát, a Duna- kanyart követve tájékozódtak.

Tahitótfalu 2.

A mai nap összeállítottam saját kis listámat a közelben (Váctól 30 km-es körzetben) lezuhant, eltűnt repülőgépekről. A listában a már többször emlegetett urak (Galambos G. és Horváth Gábor) verejtékes munkája is tükröződik.
Tahitótfalura vonatkozóan, több adattal is feltöltésre került. Úgymint: a helybeliek visszaemlékezései alapján 1-1 román, német és angol gép lezuhanása, vagy kényszerleszállása a térségben. A halotti anyakönyvek és csendőrségi jelentések kettő , vagy három lezuhant szovjet gépről, és egy német kényszerleszállt repülőről tanúskodnak. A zuhanási helyeket is ismerem, de nem árulom el :)
A német gép (amit az előző bejegyzés-ben még kételkedve említettem, ma már teljes
nyugalom -mal állíthatom, hogy létezett) egy Me-210 gép volt, két fős személyzete épségben megúszta a landolást. Mindez 1944.06.27-én történt. Ez egy csütörtöki nap volt, az amerikai 15.A.F. kb 300 géppel indított légitámadást Olaszországból magyar, lengyel és jugoszláv célpontok ellen. Magyarországon Budapest, Lengyelországban Drohobycz, Jugoszláviában pedig Brod volt a célpont.














Magyarországnak B-24-es "liberátor" bombázók jutottak, míg a másik két célpontot B-17-es "repülő erődök" támadták. Mindehhez a lejjebb már emlegetett P-51 "mustang" vadászkísérők támogatása társult. Feltételezem, hogy az említett amerikai támadók valamelyike lehetett okozója a Tahitótfaluban kényszerleszállt Me-210 (feltehetően budapesti védő) repülőgépnek.
Mindezek mellett a körzetben (Veresegyháztól-Szobig) én még legalább 8db gép lezuhanásáról tudok. Valószínűleg 3 amerikai bombázó és 5 német vadászgép. Az amerikai bombázók aznap 30 gép lelövését jelentették, a 90 db Budapestre rászabadult P-51 pedig 7 légigyőzelmet könyveltetett el magának. (feltételezhetően túloztak)














Forrás:
Községi Tájékoztató, Tahitótfalu
15. USAAF jelentése
Horváth Gábor veszteséglistái
/A képek illusztrációk/

2009. augusztus 11., kedd

Tahitótfalu

Vasárnap találkoztam a Bajai Roncskutatók egyik tagjával, Galambos Gáborral. Széles vigyor volt arcomon, mikor megláttam milyen adatbázisa van repüléstörténettel kapcsolatosan. Városomról és környékéről szemezgettem adatokat. A halotti anyakönyvi kivonati között találtam egy érdekes adatot, miszerint 1944. 09.14/15. időpontban egy szovjet gép zuhant le Tótfalu közelében. A roncsok között két férfi és egy nő holttestére találtak.
Ma nekiláttam kicsit bogarászni a neten, egész szép eredménnyel. Talán több is lesz , mint gondoltam, mivel a Községi Tájékoztató hasábjain a visszaemlékezők összesen három zuhanási helyszínt említenek. Egy német, egy angol és egy román gép közreműködésével.DE a három gép 2 helyszínre korlátozódik. Valószínűleg az angol az egy szovjet gép lesz. Hogyan lehetséges ez? A szovjet légierő rengeteg repülőgépet kapott az amiktól , főként A-20 Bostonokat. Ezek három fős legénységgel repültek (ez egybevág a halotti kivonattal).
VAGY megtaláltuk a szovjetek által 1944.09.14/15-én jelentett IL-4 veszteségüket, (Szergej Nyikolajevics Szokolov) egységéből. Nos az eredmény a jövő zenéje.A német gép is elképzelhető, a térségben több gép is eltűnt.Amint lesz további hírem, azonnal jelentkezem :)

2009. augusztus 6., csütörtök

40 évnyi lottó 5-ös! :)

Éles volt az a második világháborús gránát, amelyen kerti szerszámokat éleztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben. A szerkezet szerencsére nem robbant, a tűzszerészek hatástalanították.

Kisgyőr egyik családi házából érkezett bejelentés a rendőrségre, miszerint a ház kamrájában az ott lakó 87 éves asszony és lánya lomtalanítás közben feltehetőleg II. világháborús lövedéket talált. A tűzszerészek a lövedékről megállapították, hogy az csak egy veszélytelen üres rozsdás hüvely, ám a kerti kapu mellett találtak egy földből kiálló fémhengert - számolt be Gaskó Bertalan a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője.A ház tulajdonosa szerint a legalább negyven éve megtalált vashengert régen elhunyt férje használta a kerti szerszámok élezéséhez. A földből kiálló hengerről a tűzszerészek megállapították, hogy az egy romboló gránát kiálló vége, ráadásul a szerkezet működőképes volt, ezért azt egy közeli lőtéren a tűzszerészek megsemmisítették.
MTI
-www.hvg.hu-

Némi magyarázat a cikkhez:
A kasza, kapa élesítése egy kalapács és egy "üllő" segítségével zajlik. A kettő közé helyezett pl. kapa szélére mért erőteljes ütések az eszköz szélét ellapítják ...azaz kiélezik. Tehát az Úr egy kalapáccsal püfölte az éles rombolóbombát (ami még a házat is eltűntette volna, ha elindul) 40 éven keresztül. :) :) :)