Eltelt hetven év 1939. szeptember elseje óta. Remélhetőleg soha többé nem ismétlődik meg még csupán ahhoz hasonlatos sem. Én néhány olyan mondattal, gondolattal emlékeznék, melyeket Rusvay Tibor Vadak a vetésben című kitűnő könyvéből emelek ki.
A könyvek és filmek többsége azokat a pillanatokat eleveníti fel, melyekben dörögnek a fegyverek, csörögnek a tankok, visítanak a repülők, és általában szenvedés nélkül halnak, vagy győznek a katonák. Hát... akkoriban kicsit másképp zajlottak a dolgok, nem csupán a harctéren nélkülöztek és éltek át borzalmakat, hanem az elfeledett hátországok lakói is. Rusvay Tibor könyvének egy részéből megismerhetővé válik számunkra a magyar társadalom helyzetképe a világháború előtti, alatti és utáni intervallumban.
-Milyen is volt társadalmunk a 30-as évek idején? Érdekes és talán kicsit skrizofén, de azt ,hogy kettős, azt nyugodtan állíthatjuk. A 30-as évek végén a munkanélküliség minimális szintre csökkent, a jelentős beruházások és termelések okán (pl.: Győri Program). Az akkori középosztály Imrédy Béla miniszterelnököt támogatta, aki antiszemita volt,de ugyanakkor ellenfélként tekintett a nyilasokra és a kommunistákra is. Miniszterelnöksége alatt Szálasit 3 év börtönre ítélik. Imrédy ellenezte a Weiss Manfréd gyár SS általi kisajátítását, de ugyanakkor szorgalmazta a "zsidó kérdés" rendezését. E kettősség mellett az ország vezetése az ifjúságra és az oktatásra sem fordított kellő figyelmet. Így fordulhatott elő, hogy a tanítás, a nevelés félművelt, műveletlen (többségében) leventeoktatók kezében öszpontosult.
Talán sokak előtt ismertek a leventetörténetek, valami zagyva gondolat és a még zagyvább hitlerjugend mintájára katonásdit játszottak felnőtt irányítással, gyerekek. Egy-egy kihágást, amit ma még gyerekcsínynek sem neveznénk, kíméletlenül megtorolták. Így történt egy lógáson (leventeoktatásról) kapott leventével is, akinek tettéért egy tóparton felállított bódéban kellett reggeltől estig étlen-szomjan kibírnia a 30 fok feletti hőmérsékletet mindenféle szellőzés nélkül. Vagy kiemelhetném a szovjet harckocsik ellen vezényelt 14-16 éves (kölyök) leventék sok-sok esetben előfordult történetét. (pl.: Rózsás János: Keserű ifjúság, éltető reménység) (1)
Az ember elmereng azon, hogy vajon mi adhatta a táptalajt, melyhez aktívan kapcsolódott a német eszmeiség rokonszenve?
- A trianoni döntésekből keletkező társadalmi, érzelmi feltöltődés.
- A boslsevizmus, a Szovjetunió ellen irányuló felerősödött ellenszenv.
- A román, szlovák, szerb összefogás a revízió ellen.
- A sokáig töretlen német hadisikerek.
A háborúba való belépésünk (1941), már rányomja bélyegét a gazdaságra. Bevezetik a jegyrendszert. Kenyeret, zsírt csak jegyre, vagy a feketegazdaságban kaphat az ember, természetesen nem annyit amennyit szeretne, hanem annyit amennyi jut! Két év múlva megjelenik a "húsjegy" is. A heti 3 alkalommal kötelező (!) "hústalan napok" kíséretével. Az eseménynek nagy jelentőséget nem tud be a társadalom, mert húst beszerezni szinte lehetetlen. Ugyanezen évben az ipar egyes részei fejlődésnek indulnak (hadiipar), egyes részei pedig eltűnnek (az import alapanyagok hiánya), ezen okok miatt a gazdaság átrendeződik. Mit érez ebből a társadalom?
Kiszámították, hogy egy embernek havonta: 10dkg zsír,13dkg cukor, 15dkg hús szükséges. Két havonta 75dkg bab, 125dkg z.borsó, 1q burgonya, évente: 2db alsónadrág, 2 db ing, 1 munkaruha, 1 pár bakancs, 1 cipőjavítás, havi 10 dkg mosószappan, napi 25dkg kenyér, heti 75dkg liszt pont megfelelő mennyiség. Tejet 1942 májusától csak a terhes anyák, csecsemők és betegek kaphatnak. 1943 januárjától beszolgáltatási rendszer lép érvénybe (gabona, zsír stb.). A társadalom egy része ekkor elvakultan hisz a németekkel vállalt "csodafegyverekre" alapozott győztes sorsközösségben, (üdvözlik az 1944.03.19-i német megszállást) a társadalom egy szelete pedig reménykedik benne, hogy valahogy majdcsak megússzuk azt a szovjet megszállást, egy töredéke pedik tudomást sem véve a háborúról, éli életét. Így fordulhatott az elő, hogy 1944 karácsonya előtt, mikor már a front a pesti utcákon áll, járnak a körúton a villamosok, sokan a karácsonyi bevásárlásukat intézik.(1)A politikában a "Kállay kettős" azaz a "hintapolitika" nyer teret az óvatos diplomáciával és a teljes szimbiózissal. A Nyilaskeresztes Pártban a belső széthúzás az egyik fő jellemző, ugyanis 1941 -óta 5 (!) pártot tömörít a parlamentben ( Egyesült Magyar Szocialista Párt, Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt, Keresztény Nemzeti Szocialista Párt, Népakarat Pártja). Negyvennégy április 3-ától a felettünk eddig csak átvonuló "szövetséges" bombázók már gyilkos bombákat szórnak. Érdekes, hogy a partraszállás híre nem lesújtja az országat, hanem felvillanyozza: " így majd könnyebb lesz leszámolni Romániával" A sajtó érdekes helyzetbe került, valamelyik ujját mindenképp harapnia kell: kizárólag olyan cikkek jelenhetnek meg, melyek megfelenek a rendszernek, bezárásról szó sem lehet, a sajtószabadság ismeretlen fogalom.
(1) saját információk alapján
Kép forrása:
plezur.freeblog.hu/files/budapest_1945.jpg
